Ha létezik Hegyalja, akkor bizonyára létezik Hegytető, amiről a kollégák kevesebbet írnak -, pedig többen kérdezték tőlem is, mi volt a tokaji fesztivál tetőpontja? 512 méter. Hivatalosan.

Az elmúlt 11 év legnagyobb vihara csapott a Hegyalja fesztivál időben elöljáró közönségére, akik nem nyughattak, és a jó sátorhelyek reményében a kapunyitást megelőző napok valamelyikén érkeztek.

Hogyan készül a sör, vannak-e rágcsálók a gyárban, mire jó az energiavisszanyerő tartály, hogyan kell sört kóstolni, vizezik-e a csapolt sört a kocsmákban? Gasztrobloggerekkel járt párban/gyárban a kocsmablog videós stábja.

Magasban szárnyaló pegazus nem csataló! Több nap regenerálódásra volt szükségem a Fishing on Orfű harmadik napja után, mert a „keresem a semmit” állapottól eljutni „fesztivállapotig”  lehet csak órák kérdése, de lejönni a szerről és teljes értékű szószátyárként visszatérni bizony komoly dolog, sok-sok alvómunkát igényel. Hát még visszaemlékezni…

Tóparti fröccskult túra 8 km hosszan kb. 50 idegen vezetésével. Délelőtti induló program az anekdotázásért felelős Varga Líviusszal táj- és magamutogató főszerepben, melyről egy pohár borral és egy szódásüveggel a kézben a Kispál és a Borz koncert után mesélt. No, de lépjünk visszább az időegyenesen!

Ritka nagy a csönd, körülöttem semmi. Keresem a semmit. Hoppá, itt egy nagy kupac, beleléptem, de még mindig jobb, mint alkalmasint a színpad előtt az a lócitrom esszencia, amit eső mos, hurrá, tiszta a szar, a Fishing on Orfű első napja prímán odavert rock’n’rollnak.

Egy utolsó hajrá, rekord látogatószám. Ilyenkor kerülnek felhasználásra a tartalék energiakészletek, ilyenkor akar beleadni mindenki apait-anyait, az elmúlt három nap elmulasztott lehetőségeit korrigálni, ismerkedni, bulizni hajnalig.

Egyik pillanatban még ülnek, következőben repülnek, a társaság tehet nyilván róla, vagy a társaság leggyengébb eleme, a hiányzó láncszem, a PEN szenvtelen embere, harmadnapon levetettem e gúnyám, önjáróvá lettem.

Egy videoklip tanulsága szerint Szili Katalin 2009-ben hazatért, minden ház, minden udvar, a park, a tér mind ráköszöntek – a Pécsi Egyetemi Napok második napján már így éreztük mi is. Tipikus fesztiválbetegség: bárkivel találkoztunk „odakinn”, elsőként a karját lestük, van-e rajta fekete karszalag, és ha igen, engedtünk egy cinkos mosolyt felé.

Négy alagúton át vezetett a pálya délre, ahol a pécsi PEN drive a pécsi kesztyű piacképes kistestvére, az egyetemi napok részeként a Pécsi Bőrgyár több használaton kívüli üzemcsarnokát alakíttatták át a szervezők koncerttermekké négy estére.

Az esőfüggöny mögött a meteorológusok távolba látják az éjjel fagypont közeli, ámde száraz tavaszt, a koncertéhségét nagy dózisban pótolni vágyú ifjúság ezt meg pont le se szarja. Őket csak egy dolog érdekli, hogy ez egy óriási szezonnyitó buli lesz, Európa Kulturális Fővárosában.

Néha meg-megtalál valaki, hogy felmentem az apuska blogra, de ott már nincsen semmi. Nem frissül, hiányoznak a személyes élménybeszámolók, kikoptak az újságcikkek. Jogos a kérdés. Mi történt velem? Harmincvalahány évesen elfogyott az ihlet? Nem vagyok hajlandó már írni, csak pénzért? Vagy jött egy új szerelem???

A városi embernek a hagyományos disznóvágás kuriózum, a falusi turizmus egyik fő attrakciója, a szállást adók egész hétvégéket szerveznek köré. Gasztronómiai kirándulás, jó értelemben vett magyaros vendéglátás, örök élmény.

Póker. Kinek mi jut eszébe róla. Szenvedély? Szerencsejáték? Pénzkereset? Szórakozás? Sport? Egy biztos, az utóbbi években olyan markáns marketinget kapott, amely Magyarországon is a legnépszerűbb kártyajátékká emelte.

Karácsonynak huss, áldott mese fuss… Miután a Szingli túlélte a karácsonyt, a kreatív vagy szokásos ajándékozási parát, készül a nagy bevetésre. Beolvad a klasszikus horda alakzatba, és hasonszőrű társaival arról vitatkozik, hogy a Pártalan Party lesz jobb, a Szingli-Szilveszter, vagy esetleg a barátnő házibulija a cuki mentős srácokkal és ápoló csajokkal?

December 24, este hat óra, megszólal a csengettyű, kisjézuska alászáll, már ahova hívják. Ajándékok sorakoznak a fa alatt.

Csípős hideg volt péntek délben. Nem hiába, december. Ettől - minimum képzavarral élve - totál lúdbőrös lett az Amerikából Budapestre érkező, egy szál bugyiban a főként fotósoknak pózoló leopárdhölgyek teste, akik „csak az állatoknak való szőrme" feliratú táblákkal szolgáltak fedezékül az oldalról formásnak tetsző melleiknek.

„Három hülye, három hülye” – üvölti a Bëlga koncerteken a közönség. Mire a zenekar egyik tagja beleköp a tömegbe, a másik bemutat, a harmadik visszaszól. Mert megtehetik. Mert engedi a felvett színpadkép, mert sztárok, mert szemtelenül mások.

A novemberi esős vasárnapon megrendezett kerékpáros póló bajnokságon kilenc csapat kergette házilag barkácsolt ütőikkel a labdát. Gettóküllő és aranyütő az aluljáróban bajnoki címet szerzők jutalma!

A rendőrség a Negyedik Köztársaságot követelő szervezet 3300 szimpatizánsának szánt hírlevele alapján olyan hangfelvételre bukkant az interneten, amely egy gyorsétterem és az Országgyűlés irodaházának nyugodt, szombat délutáni működését veszélyeztette. A rend őrei résen voltak, figyelmeztették az érintetteket, és a kritikus pillanatban közbeléptek.